udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
66
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
Névmutató:
Cosmanca, Octav
2001. október 1.
A bukaresti rendőrparancsnokság képviselőjének utasítására szept. 29-én a magyarszováti helyi önkormányzat kénytelen volt eltávolítani a napokban elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblát, arra hivatkozva, hogy a Román Akadémia még nem készítette el a települések névjegyzékét, és így nem lehet tudni Magyarszovát magyar elnevezését. Bitay Levente kérése ellenére Vasile Soporan prefektus nem volt hajlandó közbelépni. Bitay Levente kifejtette: az ötven százalékon felüli magyarlakta településen a törvényes előírások betartásával függesztették ki a helységnévtáblát. Megszerezték hozzá a tanácsi jóváhagyást is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke interpellálni fog a parlamentben az ügyben. /Eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát Magyarszováton. Soporan nem lép közbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Kónya-Hamar Sándor képviselő a Szabadságnak nyilatkozva tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a rendőrség megakadályozta a helységnévtáblák kifüggesztését Magyarszováton, mert a rendőrségnek ebbe nincs beleszólása. A képviselő nem ért egyet azzal, hogy Octav Cozmanca közigazgatási miniszter rendelkezésben gátolta meg a helységnévtáblák kifüggesztését mindaddig, amíg nem készül el a Román Akadémia településjegyzéke. Kónya-Hamar hangsúlyozta: miniszteri rendelkezés nem bírálhat felül érvényben lévő jogszabályt. A képviselő interpellálni fog és az interpelláció szövegét az Európai Tanácsnak is elküldi. Ebben a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának megfigyelés alá helyezését fogják kérni a nemzetközi szervektől. /Visszaélt hatáskörével a rendőrség? Strasbourghoz fordulnak tábla-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2001. október 23.
A 2002. évi költségvetés tervezet megvitatása céljából kétoldali tárgyalásokra került sor okt. 22-án és 23-án az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői között. A konzultáción részt vett Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Viorel Hrebenciuc a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Gheorghe Gherghina és Gheorghe Oana a Pénzügyminisztérium államtitkárai, az RMDSZ részéről pedig jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, az Szövetség költségvetési szakcsoportjának tagjai: Birtalan Ákos, Winkler Gyula, Vida Gyula képviselők, Pete István, Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke. Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a költségvetés tervezet átvétele után Birtalan Ákossal megfogalmaztak egy 26 pontot tartalmazó kérdéscsomagot a tervezettel kapcsolatban. A találkozó kezdetén Tanasescu írásban átadta az RMDSZ képviselői által összeállított kérdéscsomagra megfogalmazott válaszokat, elismerve a csomag kiemelkedő szakmai szintjét. A minisztertől kapott válaszok részben kielégítők, részben viszont nem lépnek túl az általánosság szintjén, különösen a költségvetési újraelosztás kritériumainak, valamint a bizonyos bevételek és költségek összegének megállapításának esetében. Az RMDSZ szakemberei felvetették a 2002. évi költségvetés tervezettel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket illetve módosító szándékaikat. Fontosnak tartják a jövedelemadóból a helyi költségvetések részére járó összegek, illetve százalékok megemelését. A személyi jövedelemadó alkalmazásakor az adófizető személy az adózási alap 3 százalékát egyházi, kulturális, tanügyi, közművelődési célokra, illetve a Romániában hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek támogatására ajánlhatná. A tárgyalásokon felvetődött az RMDSZ képviselettel rendelkező megyékben megkezdett illetve új infrastrukturális beruházások finanszírozási szintjének emelése. Az RMDSZ szakemberei kimutatták az erdélyi megyék költségvetési hozzájárulásának és a költségvetésből való részesedésüknek arányait. - Okt. 24-én újabb konzultációkra kerül sor, miután az RMDSZ módosító javaslatait a pénzügyminisztérium kiértékeli. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./2001. november 3.
Boros János kolozsvári alpolgármester a hivatalba magyar nyelven írt levelet kapott volna, ha azt Funar polgármester nem veszi el, elküldve másolatát Octav Cosmanca közigazgatási miniszternek, kérve, hogy a legközelebbi, prefektusokkal tartandó távértekezleten ejtsen szót róla. Boros Jánostól elmondta: valóban kapott egy magyar nyelven írt levelet, melyet nem adtak át neki, egyenesen a polgármesternek vittek be. A levélben volt nagyváradi kollégája, Kapy István kollegája írta. Funarnak az volt a kifogása, hogy a levél nem az ország hivatalos nyelvén íródott, és használta a város horthysta nevét, amit Kolozsvárnak hívnak. Boros szerint nem valószínű, hogy a közigazgatási miniszter komolyan vesz egy ilyen felszólítást. /(Csomafáy Ferenc): Funar, a levélcenzor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2001. november 26.
Nov. 24-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter úgy nyilatkozott: Hargita és Kovászna megyében 2001 elejéig "voltak gondok", de az új kormány hivatalba lépését követően mindent megtettek az állam fennhatóságának és befolyásának növelésére. Cozmanca kifejtette: mihelyt megtörtént a hatalomváltás, a "kérdést" kézbe vették, és nagy mértében sikerült helyreállítani a román állam fennhatóságát a két székely megyében. A miniszter szerint akadnak még megoldatlan kérdések. Példaként a két megyéből távozott románok helyzetét említette. Hozzátette: a "hiteles és felelősségteljes" kormányzás érdekében intézkedéseket Maros megyében is hoztak. - Felléptünk a prefektúrák vezetősége, az itteni személyzet, illetve a magyar többségű városi tanácsok esetében. Az üléseket például nem tarthatják többé magyar nyelven anélkül, hogy ne biztosítsák a fordítást, és az iratokat ne román nyelven állítsák össze - fogalmazott a közigazgatási miniszter. Markó Béla RMDSZ-elnök nov. 25-én az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a fentihez hasonló kijelentések, a magyarságot érő ismétlődő támadások, a Szociáldemokrata Párt belső ellentéteinek tudhatók be. /Magyarázkodás Har-Kov ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2002. január 23.
A tájékozatlan gyulafehérvári román lapok szerint az információs irodákat a Fehér megyei RMDSZ hozza létre s ezek Gyulafehérváron, Nagyenyeden, Balázsfalván és Marosújváron fognak működni. Ugyanakkor hangoztatták, hogy a prefektus szerint a megye területén szóba sem jöhet az infóirodák megnyitása. Az ügy tisztázása végett jan. 17-én az RMDSZ megyei, valamint helyi szervezeteinek vezetőivel találkozott a megyefőnök a prefektúrán. A találkozóról a prefektus így nyilatkozott: "A megbeszélésről tájékoztatni fogom a kormányt, és a Bukarestből érkező válasz értelmében fogunk eljárni Fehér megyében. Nem tudjuk elképzelni, hogy Romániának Magyarországgal való kapcsolatai egy etnikai párt közvetítése által bonyolódjanak le. Mindezekhez kétoldali kormányszintű, valamint helyhatósági beleegyezés szükséges. Az lenne a normális, ha a magyar igazolványt igénylő állampolgárok a magyar konzulátusokhoz, és Magyarország nagykövetségéhez fordulnának kérelmükkel. Az RMDSZ esetleg konzultációs szerepet vállalhatna a Memorandum előírásának ismertetése végett." Octav Cosmanca közigazgatási miniszter szintén törvénytelennek minősítette az irodák megnyitását. Köble Csaba enyedi irodavezető másképp látja a dolgokat. Szerinte hasznos, tájékoztató jellegű találkozó zajlott a prefektúrán. A prefektus nem tiltakozott, azonban a konzulátusok és nagykövetség szerepét igyekezett előtérbe hozni. Köble hangsúlyozta: igenis működni fog a nagyenyedi és a gyulafehérvári iroda – mindkettő a helyi RMDSZ-székházban. A rajtolás pedig pozitív volt: már az első napon szépszámmal jelentkeztek az enyedi irodában. /(Györfi Dénes): Prefektus és irodavezető-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2002. február 2.
Febr. 4-én életbe lép a 2001/10-es számú törvény alkalmazását felügyelő országos hatóság, amely első lépésben az elkobzott és visszaigényelt ingatlanok összeírását végzi el. Octavian Cosmanca közigazgatási miniszter bejelentette, hogy második lépésként előkészítik azt a törvénytervezetet, amelyik kártalanítást ír elő azok számára, akik ezt kérték vagy akik számára a természetbeni visszaigénylés teljesíthetetlen. A miniszter szerint egy újabb törvénytervezetet is előkészítenek, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendezi. /Törvénytervezet az egyházi ingatlanok visszaigénylésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2002. február 16.
Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott febr. 15-i távértekezleten kérte, hogy a helyi választottak esetében foganatosított korlátozásokról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a prefektúrák terjesszék ki az ellenőrzést a megyei és helyi tanácsok első- és másodfokú hozzátartozóira is. Kolozs megye prefektusa elmondta, hogy a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tanácsosai nem vetették alá magukat a rendeletben előírt ellenőrzésnek és kérte az illetékes szervek közbelépését. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter szerint a szabályokat "nem kommentálni, hanem alkalmazni kell". Kifejtette, hogy a kolozsvári helyzet rendezésére közbe kell lépnie a Számvevőszéknek és a megyei Pénzügyőrségnek. /Cozmanca: Kolozsváron is érvényes az összeférhetetlenség. Havi összesítés a korrupciós ügyekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ 2002. március 9.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter pénteken kijelentette, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem tartja tiszteletben a törvényt a kétnyelvű táblák elhelyezése kapcsán, és meg kell értenie, hogy a törvények nem "fakultatív" jellegűek. "Abba a helyzetbe hoz Kolozsvár polgármestere, hogy intézkedéseket foganatosítsunk ellene, de előtte még egyszer felszólítjuk Gheorghe Funart a törvények tiszteletben tartására", mondta a miniszter. /Cozmanca ultimátuma Funarnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 11.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nem tartja kizártnak, hogy az európai uniós felkészülés keretében a jelenlegi nyolc gazdaságfejlesztési régió hatásköre bővüljön. Jelenleg a kormány illetékesei az EU-s szakemberek segítségével egyfajta előtanulmányt készítenek. Ennek alapján kell majd dönteni arról, hogy megmaradnak-e a jelenlegi régiók, vagy ezek számát szaporítani kell - tette hozzá a miniszter. /Szőcs Levente: A kormány elemzi a régiókérdést. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./2002. március 17.
Márc. 18-án kezdődik a népszámlálás Romániában. Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke aggódik: egy levélből értesült róla, több személy dák nemzetiségűnek óhajtja vallani magát. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter "megnyugtató" válasza szerint a dákokat és az oltyánokat is románokként fogják bejegyezni. Octav Cozmanca leszögezte: a csángók és más nemzetiségek ügye az adatfeldolgozáskor oldódik majd meg, mindenkinek jogában áll kívánsága szerinti nemzetiségűnek vallani magát. A Beszterce-Naszód megyei romák ugyanakkor attól tartanak, amennyiben megvallják nemzetiségüket, Indiába deportálják őket. Funar, Kolozsvár polgármestere felkérte a romákat, vallják meg nemzetiségüket, hogy igazolják, ők a legfontosabb kisebbség Romániában. /Ma kezdődik az évezred első népszámlálása. Oltyán, dák, netán római nemzetiség a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2002. március 23.
Funar polgármester azon kijelentésére, miszerint később saját maga fogja ellenőrizni, hogy ki merte magát magyarnak vallani, Markó Béla a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: Gheorghe Funar ilyen jellegű "tervei" törvénytelenek, és ezekre nemcsak a prefektusnak, de a közigazgatási miniszternek is fel kellene figyelnie. Fel szeretném hívni viszont a figyelmét a magyaroknak arra, hogy nem kellene szívre venni a polgármester minden egyes nyilatkozatát. Funarnak éppen az a célja, hogy stresszelje a magyarságot. Kérem Kolozs megye magyarságát, hogy vallja magát nyugodtan magyarnak és magyar anyanyelvűnek, mert a funari fenyegetőzések egyrészt törvénytelenek, másrészt kivitelezhetetlenek. Márc. 22-i sajtóértekezletén Octav Cosmanca közigazgatási miniszter jogtalannak minősítette Funar párhuzamos népszámlálását, viszont felkérte az RMDSZ-t arra, hogy hagyjon fel a romák identitástudatának különböző utakon történő befolyásolásával. Cosmanca szerint Hargita és Kolozs megyében egyaránt voltak erre kísérletek, ezt bizonyítják azok a cédulák is, amelyeken — állítólag — az RMDSZ arra buzdította a romákat, hogy vallják magukat magyarnak. /Harc a kisebbségi százalékarányokért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./ 2002. március 25.
Az RMDSZ valóban széles körű felvilágosító kampányt folytatott a népszámlálásról, és ezzel pótolta, amit a kormány elmulasztott megtenni - jelentette ki márc. 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentésére reagálva. Cozmanca ugyanis felszólította az RMDSZ-t: szüntesse be azoknak a szórólapoknak a terjesztését, amelyeken arra biztatják a csángókat és a cigányokat, hogy vallják magyar nemzetiségűeknek magukat. A miniszter elmondta: kivizsgálták azt a panaszt, amelyet az RMDSZ nyújtott be, mert Bákó megyében egyes összeírók nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a megkérdezettek magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A Bákó megyei népszámlálási bizottság úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szabálytalanságot nem állapítottak meg. Cozmanca úgy vélte, Gheorghe Funar polgármester visszaélést követett el, amikor azt követelte, hogy naponta adjanak neki jelentést az összeírt lakosság etnikai arányának alakulásáról. - Markó Béla szerint a legsúlyosabb gondok Kolozsváron és a csángók lakta vidékeken jelentkeztek mostanáig. Csángóföldön a visszaélések folytatódnak. Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kijelentette, hogy márc. 22-én a bákói prefektusi hivatal két ellenőre a helyszínen vizsgálódott, és megállapította, hogy minden rendben zajlik. Ennek ellenére szóváltások, viták alakultak ki a számlálóbiztosok és egyes megkérdezettek között, mert kérésre sem írták be a magyar nemzetiséget és anyanyelvet. A Csángómagyarok Szövetsége kérte az RMDSZ-t és a hazai emberjogi szervezeteket, hogy sürgősen küldjenek megfigyelőket Moldvába. /Folytatódnak a népszámlálási diverziók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./ 2002. április 8.
A Romania Libera napilap ápr. 5-i száma egész oldalas összeállítást közölt az RMDSZ udvarhelyszéki szenátoráról, Verestóy Attiláról, akinek viselt dolgai immár a román közvéleményt is kezdik megdöbbenteni. A lap beszámolója szerint a székelyföldi szenátor "karrierje" tizenévesen kezdődött egy betörőbanda tagjaként: több udvarhelyszéki épületet rámoltak ki, mígnem megnövekedett étvágyuk Konstancára is elkalauzolta őket, itt azonban a társaság lebukott. Szerencséjére a tengerparti "bevetésben" a 17 éves fiatalember nem vett részt, azonban miután megtudta, hogy társait a milícia letartóztatta, hamarjában beutaltatta magát a marosvásárhelyi elmegyógyászati klinikára. Az újság szerint itt kezdődött el a fiatal Verestóy szoros kapcsolata a Szekuritáté tisztjeivel, amely későbbi életét is meghatározta. Az újság azt is tudni véli, hogy a magyar szenátor azért nem igényli a magyar igazolványt, mert talán meg sem kapná, hiszen az igazolványok odaítélése előtt a magyar belügyminisztérium is belepillant saját adatbankjába... A bukaresti napilap szerint Verestóy számos vállalkozása összfonódott sógorával, Ferenczy Károllyal, akivel közösen aprópénzért vásároltak meg sok tízmilliárdot érő több székelyföldi állami vállalatot, illetve az udvarhelyi kábeltévés cégeket különféle zsarolásos módszerekkel. Verestóy Attila összesen 11 kereskedelmi társaság kisebbségi vagy többségi tulajdonosa, amelyek az újság szerint napjainkban (legalábbis a könyvelési mérlegek szerint) sok profitot nem hoznak, azonban RMDSZ-forrásokra hivatkozva az újság úgy tudja, a magyar szenátornak csillagászati jövedelmei vannak, amelyek nyilván nem jelennek meg a könyvelésben. Mivel Udvarhely polgármestere nem volt hajlandó belemenni Verestóy Attila törvénytelenségeibe, kegyvesztetté vált, és elindult ellene a hajtóvadászat, közéleti ellehetetlenítése. Az újság szerint Verestóy számos megkérdőjelezhető ügyletét a legmagasabb kormányszinteken támogatják, személyesen jó barátja, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Az újság szerint az RMDSZ-be befolyó pénzek, különféle támogatások "főkurátora" is Verestóy Attila. A pénzek elköltését feszegető kérdésekre azonban a kérdésfeltevők rendszerint nem kapnak választ. /Górcső alatt a Verestóy család. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2002. május 8.
A nagysármási Antonescu-szobor ügyében interpellált írásban máj. 7-én Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél. A szenátor a miniszterhez intézett kérdést szóban máj. 13-án teszi fel. Eckstein elmondta, választ kért a minisztertől arra, milyen intézkedéseket szándékozik hozni a 31/2002-es kormányrendeletet megszegő nagysármási önkormányzat ellen: "sem Nagysármás kormánypárti polgármestere, sem a Maros megyei prefektus nem intézkedtek a marsallt ábrázoló mellszobor eltávolítása érdekében". A szobor eltávolítását a helyi hatóságok annak ellenére nem kezdeményezték, hogy a kormányrendelet alkalmazási határideje április 25-én lejárt. A fasiszta jelképek és szervezetek tilalmáról szóló rendelet érdemi tárgyalását a szenátus jogi bizottsága április végéről máj. 8-ra halasztotta. A rendeletet a Nagy-Románia Párt kívánja módosítani olyan értelemben, hogy annak hatálya ne terjedhessen ki a "sztálinista-kommunista bíróságok" által háborús bűnökért elítélt személyekre. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a törvényhozás jelenlegi formájában fogadja el a kormányrendeletet. /Salamon Márton László: Eckstein számon kéri Nagysármást. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2002. május 24.
Máj. 24-én Gheorghe Funar polgármester bejelentette: Kolozsvárnak nincs többé városi tanácsa. — Az "iszonyú koalíció" beadta a kulcsot, a városi tanács öngyilkos lett — nyilatkozta az elöljáró. Funar szerint az utóbbi három rendkívüli ülésen a kolozsvári városi tanács egyetlen határozattervezetet sem fogadott el. Azt szeretné, hogy a törvény értelmében a prefektus javasolná a kormánynak az előrehozott választások megszervezését. Javaslatáról levélben értesítette Adrian Nastase kormányfőt, Octav Cosmanca közigazgatási minisztert, illetve Vasile Soporan prefektust. Funar büntető feljelentést tesz azon tanácsosok ellen, akik hétfőre rendkívüli ülést hívtak össze. Funar azzal fenyegetőzött: amennyiben Vasile Soporan prefektus nem vesz tudomást a kolozsvári városi tanács megszűnéséről, a Nagy-Románia Párt tagjai és szimpatizánsai sztrájkőrséget szerveznek a prefektúra épülete előtt. Máj. 24-i kolozsvári sajtóértekezletén Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára elutasította a polgármester ötletét. Vasile Soporan prefektus szerint a polgármester azért próbálkozik a városi tanács feloszlatásával, mert szabadon akar rendelkezni a közpénzekről. Máté András ügyvéd, RMDSZ-tanácsos véleménye szerint a polgármester újabb provokációjáról van szó. /Kiss Olivér: Feloszlatta a városi tanácsot a polgármester. Előre megfontolt cselekedet volt — vallotta be a testület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2002. június 14.
Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt háromszéki képviselője hadat üzent Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, valamint Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács elnökének. "Albert Álmos az a személy, aki az irodájában még ott tartja a magyar zászlót. Ha más országot szeret, akkor költözzön oda. A szégyentelensége már nem ismer határokat… Itt az ideje, hogy Albert megértse, hogy Románia állampolgára " – üzente a sajtón keresztül az SzDP-s honatya. Casunean Demeter János tanácselnököt sem felejtette el megemlíteni. "Az az érzésem, hogy Demeter és Albert Álmos azt akarják, hogy ne legyen nyugalom itt. Véleménye szerint a két háromszéki politikusnak az az érdeke, hogy etnikai konfliktusokat szítson a régióban. /Kiss Edit: Itt a zászló, hol a zászló. Albert Álmos fejét követelik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ A megye román civil szervezetei tiltakozásukat fejezték ki Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon döntése ellen, amely a hivatal tornyán található román lobogó eltávolítására irányult. A hivatal tornyára a román zászlót 1944. szeptember 8-án tűzték ki, annak emlékére, hogy Sepsiszentgyörgy volt Erdélyben az első város, amelyet a román hadsereg felszabadított a horthysta uralom alól – áll a kilenc kulturális, valamint egyházi liga és egyesület képviselői által megfogalmazott tiltakozó levélben. A közleményben az aláírók minősíthetetlennek nevezik Albert Álmos cselekedetét, úgy vélik: a polgármester ezáltal a román nemzeti szimbólumokat gyalázta meg, és merényletet követett el a nemzeti, egységes állam szuveranitása ellen. A zászló eltávolítását provokációnak minősítve, a román szervezetek kérték Horia Grama prefektustól a polgármester leváltását. Ennek kapcsán Albert Álmos polgármester elmondta: "Jó pár hónapja egy olyan törvényes rendelkezés lépett életbe, amely előírja a nemzeti zászlók használatát középületeken, és a jogszabály pontosan meghatározza a lobogó helyét is, azaz a két zászló a hivatal bejárata fölött kell legyen." A tiltakozó levél nyilvánosságra hozatalát követően Octav Cosmanca miniszter közlemény adott ki, amelyben felszólította Albert Álmost, hogy tegye vissza a lobogót eredeti helyére. /Kiss Edit: A román civil szervezetek nemzeti lobogót akarnak a városháza csúcsára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./ 2002. június 18.
A központi államigazgatási szervek továbbra sem értenek egyet Gheorghe Funarral abban, hogy a kolozsvári városi tanács hivatalból feloszlott volna. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter foglalt állást a kérdésben. Kifejtette, hogy a kolozsvári városi tanács nem tekinthető feloszlottnak, bármennyire is szeretné ezt a polgármester. A közigazgatási miniszter szerint szánalmas az, ahogyan Gheorghe Funar bizonygatni próbálja a helyi döntéshozó szerv feloszlását. /Kiss Olivér: Cozmanca rendreutasítja a polgármestert. Nem hajlandók feloszlatni a tanácsot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2002. június 28.
Jún. 27-én Kovászna és Hargita megyében járt jún. 27-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Csíkszeredában keményen bírálta a két megye polgármestereit a birtoklevelek kiállításának késése miatt. Sepsiszentgyörgyön zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ és a PSD vezetőivel. A megyei konzultatív bizottság ülésén Demeter János tanácselnök megfogalmazta, hogy költségvetés-kiegészítésként 114 milliárdra van szüksége Háromszéknek, jövőre pedig az idei büdzsé 60 százalékos emelése lenne elegendő, illetve az útalapból 90 milliárdot kellene átutalni a szaktárcának a megkezdett munkálatok folytatására. Cozmanca tárgyalásokat ígért. A közvagyonleltár, a Lábas Ház, a sepsiszentgyörgyi atlétikapálya, a Keleti-Kárpátok Múzeumának székhelye, a baróti ipari parknak szánt területek, illetve az állami vállalatok ingatlanátadásáról szóló kormányhatározatok mielőbbi elfogadását a miniszter támogatja. Csíkszeredában az ülésen Zsombori Vilmos megemlítette, hogy az elmúlt harminc évben a megye egyetlen komoly beruházásban sem részesült. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitért arra, hogy több intézmény továbbra sem annak a településnek fizeti az alkalmazottak béradóját, ahol ezek dolgoznak. /Farkas Réka, Rédai Attila: Sárga lap az elöljáróknak. Székelyföldön járt Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./2002. október 31.
Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újból felvetette a Hargita-Neamt megyehatár kérdését a Közigazgatási Minisztériumban. A meghallgatás eredményeként Octav Cozmanca tárcavezető elfogadta a képviselő szeptemberi beadványaiban szereplő javaslatot, miszerint a megyésítési törvény térképmelléklete hiányában az 1972-es katonai térkép számítson meghatározónak a határvonal megállapítására - nyilatkozta a Krónikának Garda Dezső. Az említett térkép alapján Gyergyószentmiklós visszakapná a Gyilkos-tó üdülőtelep és a Békás-szoros közötti területet, melyet Neamt megyéhez csatoltak. Az egyeztetések újrafelvételére és a katonai térkép alapdokumentumként történő használatára a miniszternek kell utasítania a megyehatár megállapítására kinevezett bizottságokat. /Gergely Edit: A határvita vége? = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2002. november 21.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter felszólította Ioan Rus Fehér megyei PSD-elnököt, ne folytassa a Batthyaneum visszaszolgáltatása ellen indított pert. Az RMDSZ intenzív lobbit folytat a kormánypárt illetékeseinél annak érdekében, hogy a PSD elálljon a két éve húzódó pereskedéstől. A kormánypárt Fehér megyei szervezete legutóbb másodfokon veszített pert a római katolikus egyházzal szemben. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárat 1999-ben szolgáltatta vissza az akkori Isarescu-kormány a római katolikus érsekségnek, ám a jelenlegi kormánypárt jogelődje, a PDSR a bíróságon támadta meg a kormányrendeletet. /Rostás Szabolcs: Lemond a PSD a Batthyaneumról? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./